a bevétel, kb.: 500-750 ezer arany volt Mátyás Királynál -> ~200 ezerre csökkent
- végvárrendszer fenntartására se elég
- az adók megmaradtak, de a birtokosok szedik be, és a saját hadseregükre, a bandériumokra költik

Fekete sereg felbomlik

Ők úgye zsoldosok voltak, fosztogatnak ha nem fizetik
vezetöjük, Kinizsi Pál számolja fel öket

Köznemes-><-bárók

Werbőczy: Hármáskönyv (1514), a szokások foglalja összes
1848-ig tart

Szent Korona-tan

országot = király + rendek alkotják
rendek valasztják az uralkodót
törvényalkotás

Rákosi végzés (1505)

Jagelló kihalna, utána csak magyar származású uralkodó lehet
Szapolyai János, báró akit támogattak a köznemesek

II. Ulászló, főurak, főpapok

házassági szerződés

Dózsa-féle parasztfelkelés (1514)

Előzmény

mezővárosok, fejenkénti adózást vezetnek be
nemesek korlátozzák a jobbágyokat
- el akarják venni a szabad költözés jogát

Bakócz Tamás

esztergomi érsek, aki jobbágy sorból került fel
kereszteshadjáratokat kezd szervezni

1514 április -- toborzás -- 40 ezer fő

Nemesek

elkezdenek rettegni, mert a parasztokat felfegyverzik
nem érdekük a háború
az aratás elmaradna

Leállítják a toborzást, a hadjáratot

Székely Dózsa György lett volna a vezető, végvári vitéz (nemes)

Jobbágyok felháborodnak

Menete

Apátfalva

nemesek nyernek

Nagylaki csata

Dózsa karóba huzza Csáky Miklóst

Temesvár

nem sikerül elfoglalni

Megtorlás

Vezetőket kivégzik

Dózsa tüzes vaskorona, katonai felfalják

Jobbágyok

Nincs kivégzés, mert munkaerők
elvettek tölük jogokat:
- szabad költözés joga
- fegyverviselés joga
robot növelés

II. Lajos (1516-1526)

kis korú

I. Szulejmán

Béke megújítása

nem újítják meg
megkedvezőbb béke legyen

1521 hadijárat

Nándorfehérvár, Szubvés, Zrinyi elesnek

Déli végvárok összeomlanak

1521-1526 Tumori Pál

nagyobb ellentámadás nincs

1525 kiralyihatalom helyreállítás

rövid távu probléma - barokk "titkos szügségek"

Mohácsi csata (1526)

Cognaci kupa - Habsburg ellen szövetkeznek

francia -> oszmán

60 ezer fővel indul Szulejmán

magyar haderő csak 25 ezer fő
- Tumori Pál

1526 augusztus 29. Mohács

kb 15 ezer halott

II. Lajos elmenekül, csak patok belefullak

főurak, főpapok töredéke meghal

Szulejmán

nem tud a király háláláról
azt hiszi csapdába rakják
Budapestet kifosztják és kivonulnak
- nem hagy helyőrséget
- Szapolyai-serege
- tülköltséges lenne

... mohácsi csata, Jagelló-kor vége (petya irását nem lehet kiolvasni)

Az ország kettészakadása

2 jelölt van

Szapolyai Jénos koronázása (1526 november-1540)

rákosi végzés alapján, nem lehet több külföldi király
népszerű és a köznemességbe tartozik
15 ezer fős serege volt

Habsburg Ferdinánd (1526 december-1564)

dinasztikus kapcsolatai vannak
főurak és a főpapok támogatják, mert sok országnak már az örökös tartománya
- Azt remélik, hogy a habsburgok majd segíteni fogják, de ők Franciákkal vannak el foglalva
  - nem lesz érdeke a teljes magyar trónt bevenni

Háború

Habsburg Ferdinánd 1527-be 10 ezer zsoldossal indul meg

V. Károly (NRCS) támogatja
sikeresek, ki tudják szorítaní Szapolyait és Lengyelországba menekül
pénz elfogy nekik, és visszamegy Erdélybe

Szapolyai segítséget kér

1528 Isztambuli egyezmény

Szulejmán elismeri magyar királynak, és török segítséget igér

1529-es Török hadjárat

Célók:

Szapolyai Budát szeretné
Szulejmánnak Bécs, sikertelen

1532-es hadjárat

Cél: Bécs

V. Károly szétveri a török seregeket

Szulejmán visszavonul fősereggel

Kőszeg várát megostromolják, Jurisics Miklós a védő

Tanulság

A Magyar Királyság két nagyhatalom küzdőtere

Váradi egyezmény (1538)

Ferdinánd és Szapolyai
elsimerik egymást királynak
Szapolyai után csak a Habsburgokra szállhat a trón

1540 Szapolyai meghal

Az a baj, hogy Szapolyainak születt fia: János Zsigmond
Fiára hagyja a trónt

Az ország háromrészre szakadása

I. Ferdinánd támad, a Buda ostroma

János Zsigmond helyett, Fráter György kormányozz
Szulejmánhoz fordul, hogy segítsen megvédeni Budát
I. Ferdinánd elvonul

Buda törökkézre kerül (1541. augusztus 29.)

Három rész:

Királyi Magyarország

Habsburg - Pozsony központ

Hódoltság

Buda, Oszmán hatalom

Erdély

János Zsigmond 1570-ig király
Fejedelemség, török vazallus (belpolitikába szabad, csak külpolitikába szólnak bele)
Partium -- Alföld

Kisérlet az újra egyesítésre

Fráter György rájött, hogy hibázott és Habsburg segítséget kér

1541 Gyalui egyezmény

Ferdinándé lesz Buda
Egyesülni fog az ország
Sikertelen volt, és még további várakat és elvesztettünk
- Esztergom, Székesfehérvár

1551 Castaldo

Castaldo egy Habsburg zsoldos, 7 ezer fős sereggel indul
Hódit vissza várakat
Azt hiszi, Fráter Györgyröl, hogy áruló és ezért megöli

1552 Szulejmán büntetőhadjárát

Cél: szétválasztani a két ország részt

Drégelyvár ostroma -- Szondi György

Temesvár ostroma -- Losonczy István

Eger -- Dobó István

Visszatudták verni a törököt
legyőzhetetlenségi mítosz elmulik

Állandósul a helyzet

1566-os török hadjárat

1566-os Török hadjárat

Szigetvár ostroma

Zrínyi Miklós a vezér, aki hősi halált hal,
- az unokája (Zrínyi Miklós) írta meg a Szigeti Veszedelem című művet
Szulejmán szintén meghal

1568 Drinápolyi béke

Habsburgok évi adót fizetnek a törököknek
A törökök a Franciákkal vannak elfoglalva

A hódoltság területe

Ez a terület török kézen van

Áthozták a közigazgatást és a törvényeket

Területi felosztások

Vilajet

6 db vilajet-tet hoznak létre
- Buda 1541
- Temesvár 1552
- Egri 1596
- Nagykanizsa 1600
- Érsekújvár 1663
- Várad 1660
Vezetöjük a szandzsákok

Budai pasa a vezető

Ő az aki első kézbe tud a Habsburgokkal kommunikálni
Katonai vezető is

Török végvár vonalalak

Az egész terület fönöke

khász birtok -- szultánné
sok a ter
tímárbirtok -- ezeket a szpáhik kapják
- kizsákmányolás

Kettős adózás

A törökök és a Habsburgok is szednek be adót

Városok

Sok ikonikus török épületet ekkor épületnek

Minaret

Dzsámi

Fürdők

Vidék

Magyar marad
nincs tömeges áttérés

Erdély fejedelemség

Már középkorban is a vezetője a vajda
Sajátos különálló rendi szervezettel rendelkezik

Kápolnai unió

egészen 1437-ig vihetjük vissza
megegyeztek, hogy 3 nemzetiség van itt: magyar nemesek, székely előkelök, szászok pátríciusok
nekik van politikai joguk

Nelvi hovatartozás

Szászok

még II. András és III. Géza telepitette be
általában evangélikus vallásuk
városokban élnek, polgárok, céhek, kereskedelem

Székely

általában katolikusok
aprófalvak, földművelés, állattenyésztés
könnyűlovas harcosok

Magyar

általában reformátusok vagy unitáriusok
föterület: kolozsvár, Partium

Román

még nem egységes a Román nép
oláh, vlach
egyre jobban nő a számuk, a magasadók elöl menekülnek
szívesen fogadják, mert munkaerők
görökkeleti (orthodox) vallásuk -> XVII. században megjelenik a görök-katolikus
általában jobbágyok
pópa vezetők

János Zsigmond

török hűbéres, Szultán a gyerekkeként kezeli, évi adót szednek be

speyer-i szerződés (1570)

A Habsburgokkal szerzödik
lemond János a királyi címről, Fenséges Fejedelem lesz belőle
I. Miksa (1564-1576)

Szultántól, háború engedélyezése

valasztják a fejedelmet
szultán megerősíti, athnamé

Báthori István (1571-1586)

Bekes Gáspárnak kiadja az elfogató parancsot
1576-ban lengyel király lett

Berendezkedés

részek: Erdély + Partium
Központ: Lippa, késöbb Gyulafehérvár
török vazallus
Fejedelmi hatalom erős

Erdélyi országgyűlés

gyakran összehívják, a fejedelemnek nem kötelező betartatni az intézkedéseket

Királyi Magyarország

Habsburg uralom van

Török ellen védekeznek

teljesen új vígvárrendszer
megnő a vígvári katonák száma

Berendezkedés

berendezkedés

viszonylag elvben független hivatalok
Habsburgok több királyságnak az uralkodói

Központi hivatalok gyakorlatban a helyi felett

a tényleges döntések itt dölnek el

Pozsonyi magyar kamara

pénzügyekkel foglalkoznak, bevétel ellenőrzése, adó

Magyar kancellária

először Pozsonyba van, de aztán áthelyezik Bécsbe
törvények, oklevelek, iratok készitése

Hadügy központi

nincs magyar képviselet

Helytartó Tanács

nádor (király helyettesét), gyakran nem választanak, 1562-től nincs is
végrehajtó hatalom

Rendi dualizmus

király + rendekkel együtt uralkodik

Országgyülés

Van országgyülés, ahol a rendek képviseltetik magukat
kétkamarás

Felsőtábla

főnemesek, főpapok
Ők személyre szoló meghívot kapnak

Alsótábla

vármegyék követei, akit a vármegyeigyűlésen választják

Királyt valasztják

koronázási eskű

Reformáció Magyarországon

-1517-től jelenik meg

Lutheránus

Elsősorban a németek, szászok körében terjed el

Református

Elsősorban a magyarok körében terjed el
Református vallás központja: Debrecen (a reformátusi Róma)

Erdély

Tordai országgyülések (1568)

források

vallási türelem van
a legtöbb keresztény vallás bevett lett (katolikus, református, evangélikus, unitárius)
megtürt vallások lesznek az orthodoxok és a izraelita

Biblia fordítások

Első teljes forditás: Károli Gáspár, Vizsolyban

Kollégiumok és iskolák alakulnak

Sárospatak

Hódoltság

nem foglalkoznak velük

Ellenreformáció

vezetője: Pázmány Péter, késöbb esztergomi érsek is lett
- probálja a főurakat rekatolizálását

Nagyszombati egyetem (1635), az első megmaradt egyetem

mostmár ELTE

Bocskai-féle felkelés, "szabadságharc"

Előzmény

15 éves háború (1591-1606)

Drinápolyi békén rájöttek, hogy nem birnák egymással
A végvárrendszer Állandósult

Török támad, Sziszek várát

Rudolf király (1576-1608)
- Ő mélyen katolikus
- eldőnti, hogy a katolikus vallás nevébe, cél: török kiüzése

Menete

Kezdeti Habsburg sikerek

Nógrád, Drégelyvár
Erdélyi fejedelem, Báthori Zsigmonddal belép a háborúba

1595 Gyurgyevói csata

győznek a török ellen
- vezető: Bocskai István

1596-os fordulat

Eger elesik
Mezőkeresztesi csatába, a törökök győznek

Elhúzódik a háború

Erdélybe a nemesek ki akarnak lépni
tatárok, törökök és románok is megjelenek, és támadják Erdélyt

Felkelés

Rudolf Király (1576-1608)

abszolotikus uralkodó, ezért a rendekkel konfliktusa lesz
protestáns üldözés, rekatolizációt hiredeti

kiürül a kincstár

sok magyar főurakat feljelenti, hogy felségsértést tett
- fő- és jószágvesztésre itéli, elveszi a vagyonukat és kivégzik
1604-be Bocskai István is megvádolja, parancsba adja, hogy fogják el
- sikerül ellen menni nekik, őket hívjuk: hajdúknak

Hajdúk

marhahajcsárok
könnyűlovasok, föfegyverük: szablya, fokos
ök kálvinisták
Bocskai oldalára állnak

A fokos /// caption A fokos Készítette: Andrew69. - A feltöltő saját munkája, CC BY 3.0, Hivatkozás ///

indulnak a csaták

Álmosdi csata

elfoglalja a Felvidéket, török támogattásal

1605 szerencsi országgyűlés

magyar és Erdély fejedelemé választják
Bocskai koronát kér a törököktöl
- török hübéres állam létrehozása a Habsburgokal szemben
- Rákosmezőn kap is koronát, elfogadja, de mint ajándék

1606 Bécsi béke

forrás

Habsburgok -- Rudolf király -- Bocskai István közötti megállapodási
kompromisszumos béke
- Bocskai lemond a magyar fejedelmi címről, Erdélyről + 7 vármegyéről nem
- nemesek, polgárok végvári katonák szabad vallásgyakorlást kapnak
- Nándort kell választani (az abszolotizmus ellen)

1606 zsitvatoroki béke

Habsburg -- török közötti béke
status quo (nincs változás)

Bocskai végrendelete

Bocskai forrás

Erdély helyzetétről szól, a székelyek különállnak

Hajdúszabadság

kollektív kiváltságokt ad nekik

Bethlen Gábor

fejedelem (1613-1629)
ez gyakorlatilag Erdély aranykora

Céljai

a fejedelmi hatalom erősítése
- adó növelése
jó kapcsolat a törökökkel
gazdasági intézkedései: bányászokat hív és védelmi vámok (termelés növelés)
monopolium jogokat vezet be, szarvasmarha és méz (fejedelem dönti ki foglalkozhat ezzekel)

Külpolitika

Harmincéves háború

Habsburgok ellen csatázik, 1619
cél: magyar rendek megvédése

I. Rákoczi György (1630-1648)

Törökökkel a békére törekszik, visszahívják

Linzi béke (1645)

megerösitík a bécsi békét

Művelődés

iskolákát támogatják

Romlása

II. Rákoczi György (1648-1660)

kisérletett rakott a lengyel trónra
törökök nem engedték, és megtorló hadjáratot inditotak

Szászfenesi csata (1660)

II. Rákoczi Györgyöt megölik

I. Apafi Mihály (1661-1690)

emelt adót kell fizetni, váradot elveszik, sokkal szorosabb függés alakul ki

Magyarország Gázdasága

kontinentális munkamegosztás része vagyunk
- mert népességrobbanás van Nyugat Európában, kell etetni öket ezért a Szürkemarha export fontos lesz
- mezőgazdasági termények, az ipari termékeket importáljuk
  - céhek megmaradnak, az ipar nem fejlödik
kereskedelem nem szakad meg, a szakadások miatt

Királyi Magyarország a török kiűzéséig

1608 Pozsonyi országgyűlés

II. Mátyás 1608-1619
kezdvező országgyűlés
koronázási eskőt köt, lesz nádor, országgyűlés: a rendi dualizmus visszaáll

Szorgalmi: Magyarország története sorozat (Duna World) 15.-20.

II. Ferdinánd 1619-1637
III. Ferdinánd 1637-1657
IV. Ferdinánd 1646-1654
ekkor megy a harmincéves háború

I. Lipót 1657-1705

kezdetben nyugatra koncentrál, a francia háborúk lekötik
nem akar a török ellen háborút, de...

Zrínyi Miklós

1620-1664
aulikus, tehát udvarhű
katolikus

Programja

zrínyi forrás /// caption Az kell, hogy a Magyar nemesség legyen az élen. ///

cél: török kiűzése, ország egyesítése
1. Európa kezdi lehagyni a törököket, meggyengültek
2. reális közelségben van a kiűzés
3. magyar hadseregnek részt kell vennie, mert ha nem akkor nem leszünk szabadok, mert a Habsburgok meghóditanak
katonai tevénykenységével el is kezdi a felkészülést

Katonai tevénykenysége

1663 török elleni hadjárat

Érsekújvári villajetet probálja felmenteni

1663-1664 Téli hadjárat

Észéki várig jut el, eszéki-hídat felégeti, így az utánpotlást elvágja
sikeres hadjárat

Bécs nem lelkes

XIV. Lajossal konfliktus közeledik, spanyol trón kérdésében
itt már látszik, hogy a Habsburg spanyol trón kihal, mert túl sok genetikai hibája volt
Raimundo Montecuccoli-t küldik hatalomra
- 1664 nagyara
Zrínyi szikertelen kolozsvárt visszavenni
törökök lerombolják Új-Zrínyivár

Szentgotthárdi csata (1664. 08. 01.)

döntő Habsburg győzelem

Vasvári béke (1664)

szégyenteljes béke
Várad és Érsekújvár török kézen marad

1664 vadász balesetben meghal

Wesselényi Ferenc féle összeesküvés

Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter
szultántól segítséget kér 1666-ban
1667-ben kivégzik

kisérlet az abszolutizmus bevezetésére

nincs nádor, a rendek tudják magukat képviseletetni egy forúmon
nincs országgyűlés
kormányzot neveznek ki
magyar végvári katonákat elbocsájtják, ezért fosztogatnak
erőszakos rekatolizáció
adóteher nő pl.: porció: katonékat kell ellátni

Népszerütlen döntés

kurocok réteg kialakul, ellenállás kezdödik a Habsburgok ellen
vezetőt is tálalnak: Thököly Imre

1678- betörnek Felvidékre

könnyűlovasok, szablya, fokos, karabély
portyázást csinálnak, gyorsan mozognak
sikerek: központ Kassa
Francia háborúk kiújulnak
- I. Lipótnak be kell látnia, hogy az abszolutizmus nem fog müködni, ezért feladja

1681 Soproni ogy.

adó csökken
nádor lesz
protestáns vállasgyakorlat

Felső-Magyarországi fejedelemség (1682-1685)

nem teszi le a fegyvert Thököly
törökkel szövetséget köt
felesége: Zrínyi Ilona, Rakóczi Ferenc nevelőanyja

A török kiűzése

1683 török támadás, Bécs ostroma

Sobieski János és Lotharingiai Károly vezetésével felmentik Bécs városát

1683 Eszetergom visszakerül

1684 XI. Ince pápa

eldönti, hogy itt az idő kiüzni öket
folytatásra ösztönzi I. Lipótot
10 millió forint
Szent Liga létrehozása: Velence, Lengyelország, Habsburg Birodalom
- sikerül rá beszélni Franciát (XIV: Lajos), hogy addig semleges maradjon

Megindul a felszabadító háború

Thököly török oldalon lép be a háborúba, a kurocok átállnak a Habsburgok oldalára
nem lesz egységes magyar hadtest

1686 Buda visszafoglalása

Lotharingiai Károly, bajor Miksa Emánuel
2 hónap ostrom

1687 Nagyharsányi csata

Habsburg győzelem

1688 Belgrád felszabadul

1689 Nis, balkán szíve

nem hitte, hogy ilyen könnyű lesz a háború

1690 XIV. Lajos megszegi igéretét

Tamadást indít Nyugatra, a Habsburgok ellen

Habsburg birodalom tartja magát

1697 Zentai csata, Savoyai Jenő

1699 Karlócai béke

gyakorlatilag Történelmi Magyarorszég felszabadul, kivéve Temesköz

1690 Diploma Leopodium, Erdély csatlakozik a Habsburg birodalomhoz, de Magyarországhoz nem

Török-kor mérlege

Demográfia

népesség diagram

Mátyás királytól a népesség csökkent, míg máshol nagyon nőtt, 3.5-4 millió
Magyarság aránya 60-70%-ra csökken
nemzetiségek aránya nő: soknemzetiségű ország leszünk
- szlovákok: északon
- ruszinok: észak-kelet
- románok: Erdély
- horvátok

nemzetiség diagram

megváltozik hazánk telepűlésszerkezet, mert megjelenik a pusztásodás, és a portyázás védelem hiánya miatt
- visszatérünk a talajváltó gazdalkodáshoz
- mezővárosok megnőttek, mert jobb védelmi rendszerük volt